Megtervezetm az utat, lehetőleg erdőben akartam haladni, egyrészt a meleg miatt, másrészt mert az jobban tetszik. :)
Mátrafüredig szokott terepen vitt a bringa, de aztán változott a program, miután letértem a sástói kilátó felé a 
-ön elég húzós emelkedők következtek és volt amikor nekem kellett vinni a bringát. Viszont a kilátás kárpótolt a folyamatos mászásért.
-ön elég húzós emelkedők következtek és volt amikor nekem kellett vinni a bringát. Viszont a kilátás kárpótolt a folyamatos mászásért.
A távolban a visontai erőmű
Messze a távolban az úticél, fel sem tűnt, hogy még csak a táv kb. felét tettem meg.
Ilyen ösvény vezetett el Sástóig, de volt néhány szakasz,
ahol nagyobb szilkadarabok nehezítették a feljutást.
Közben elhaladtam néhány downhill-es sporttárs mellett is, akik éppen küzdötték fekl magukat és a nem könnyűnek látszó vasakat a hegyre, lefelé biztos fülig érő lesz a mosolyuk ezeken a lejtőkön... :)
A vaskecske is megpihenhetett egy fotó erejéig. :)
Kicsit tovább haladva, megláttam a térképen a "pihenőhely" és "esőbeálló" feliratokat, de nem tudtam, hogy itt van egy forrás is... Hűs vize pillanatok alatt felfrissített.
Ó Farkas-kút
Innen jó minőségű, széles túristaút vezetett egészen Mátraházáig, ahonnan aszfalton folytattam tovább az utat.
Síelésre menet a meleg autóból nem is tűnt olyan hosszúnak és meredeknek az ezt követő "rövid" szakasz, mint kerékpáron felfelé küzdve.
Kis pihenés gyönyörű kilátással
A küzdelem végét jelölő tábla
Ami nem maradhat el: sztárfotó Magyarország tetején :)
Valamint a szintén kihagyhatatlan fotó a TV-toronyról
Természetesen egy kis pihenő után a bezárt étterem teraszán (de jól esett volna egy hideg tonik :)
indultam is visszafelé, ugyanazon az útvonalon.
Természetesen vigyázva mind a saját, mind a turistúton közlekedők testi éppségére és lelki egyensúlyára :D
Régi idők emlékével a fejemben, de azért kicsit óvatosabban gurultam le a DH-sok által is előszeretettel használt vonalakon és ahogy az ő arcukon, úgy az enyémen is igencsak széles mosoly látszott egész úton lefelé.
Szintemelkedés
Hazaérve éreztem a lábamban, hogy ez nem a megszokott kis laza tekerés volt, így kicsit ránéztem a magassági vonalra, kiderült, hogy 2,5óra és 15km alatt 900m szintet sikerült megmásznom, de meglepő módon ez visszafelé, csak 31 percet vett igénybe. :D
Ha valaki szeretne egy kicsit harcolni a szinttel, vállalja be nyugodtan...
